hát akkor sziasztok. ._. megjöttem a hétvége nagyon jó volt, berúgtunk, mindenki jól érezte magát és iszonyújó a tudat, hogy egy fergeteges házibulit tarthattam. de nem ezért jöttem. igen, megint siránkozni fogok. jól van na bocsi. de most komolyan! mit írhatnék ha boldog vagyok?! 'hűdejó olyan jól megdugtak a hétvégén, hogy csak na.!'
persze ez nem igaz, de elég erős példa volt. a helyzet az, hogy a hangulatom olyan gyorsan változik mint az időjárás. lehet, hogy nehéz engem kiismerni, talán ha tökéletes lennék nem lenne ennyi gondotok. de messzemenőleg sem vagyok tökéletes. Olyan embernek érzem magam mint azok akiket a legjobban útálok. amikor E* végre hazajön olyan jól esik vele lenni, és kibeszélni vele mindenkit. De azután amikor elmegy ismét magam maradok ebben a porfészekben. és azokkal barátkozom akiket annyiszor kibeszéltünk. De néha meg elegem van ezekből az emberekből. Hogy sohasem keresnek engemet. Annyira, de annyira. fú. talán a legjobb az lenne, ha én sem keresném őket, nem? egy barátsághoz az én akaraterőm egyszerűen nem elég.! és annyira rossz, hogy A* egész héten arra gondol, hogy hol fognak kufircolni a pasijával, de rám egy pillanatot se szán. F*al ugyanez a helyzet. Egyfolytában a pasijával van. és én? ugyanmár kit érdeklek? Hjaj. de még mindig vannak barátaim. alig várom már, hogy E* hazajöjjön.. és van ez az érzés. tudjátok. nem, nem a szerelemről beszélek. az ami előtte van. Tudod amikor meglátod, de még semmiféle lepkék sincsenek a gyomrodban. csak összeszorul a torkod, és nemtudod levenni a szemed az ő szeméről. és legszivesebben odarohannál, beletúrnál a hajába és szenvedélyesen megcsókolnád. vagy nagyon nagyon erősen átölelnéd. és csak szorítanád és szorítanád.