az élet álmok nélkül olyan mint palacsinta nutella nélkül. najó a példa talán nem a legmegfelelőbb de a lényeget várjátok. mindig is harcoltam az álmaimért, és mindig is voltak kissebb nagyobb vágyaim. De az utóbbi időben elmaradt az az igazi életcél. mármint persze, hogy kitűnő akarok lenni évvégén, de az nem életvél! az egy vágy amiért hajtok és az nem ugyanaz. álom. egy életcél. régebben légtornász akartam lenni. még most is van amikor hirtelen fellángol ez a régi parázs és mindig mosoly ül az arcomra amikor erre gondolok. de már nem érzem ugyanazt az erőt ami hajtana. tulajdonképpen most azthiszem leginkább egy üres palacsintára hasonlítok. tényleg nincs álmom. najó van pár, de na. Victoria's secret toppmodell szeretnék lenni. szeretnék. de ez nem életcél. és ez nem olyan, hogy eggyik napról a másikra jön. nemtudom eldönteni, hogy na mától ez lesz az életcélom. sok dolgot szeretnék. helyes pasit, tengernyi ruhát és egyéb hülyeségeket, de eggyikért sem harcolok igazán. de most komolyan. mi értelme élni életcél nélkül? ne, ne gondoljatok a legrosszabbra egy csöpp kedvem sincs felkötni magam vagy valami hasonló. de miért küzdök nap mint nap? a semmiért?